A Pozitív Fegyelmezés szemlélete

A Pozitív Fegyelmezés egy olyan nevelési megközelítés, amelynek pszichológiai alapjait Alfred Adler és Rudolf Dreikurs, osztrák származású pszichiáterek fektették le. Adler mélyen hitt abban, hogy a gyermekek alapvető szükséglete a kapcsolódás a környezetükhöz és a közösséghez. Úgy vélte, hogy azok a gyermekek, akik szoros kapcsolatban állnak családjukkal és közösségükkel, kevésbé hajlamosak a nem kívánt viselkedésre.

Ezt a gondolatmenetet vitte tovább Dr. Jane Nelsen, amerikai pszichológus, házassági, családi és gyermeknevelési tanácsadó, hét gyermek édesanyja. Ő dolgozta ki a „Pozitív Fegyelmezés” módszertanát, amely azóta világszerte elterjedt.

Az évek során számos szakember csatlakozott Nelsenhez a program fejlesztése és bővítése érdekében. Ma már léteznek speciális programok különböző életkorú gyermekek számára, beleértve a három év alattiakat, óvodásokat, iskolásokat és tinédzsereket. Emellett elérhetők programok elvált szülők, keresztény családok és más speciális csoportok számára is.

A Pozitív Fegyelmezés népszerűsége világszerte folyamatosan növekszik. Könyveit már 22 nyelvre fordították le, köztük magyarra is.


A Pozitív Fegyelmezés célja

A Pozitív Fegyelmezés célja olyan életvezetési és szociális készségek tanítása, amelyek hosszú távon segítik a gyermekeket abban, hogy felnőttként boldog, sikeres és a társadalom hasznos tagjaivá váljanak. Ez a megközelítés mélyen tisztelet- és bátorításalapú, és egyaránt tanítja a gyermekeket és a felnőtteket a közösségi élethez szükséges készségekre.

Az újabb kutatások megerősítik Adler elméletét: a gyermekek születésüktől kezdve igénylik a kapcsolódást. Azok a gyermekek, akik erős kötődést éreznek családjukhoz és iskolájukhoz, kevésbé hajlamosak a problémás vagy deviáns viselkedésre.


A Pozitív Fegyelmezés öt alapelve

Dr. Jane Nelsen az alábbi öt kritériumban fogalmazta meg a hatékony, tanító jellegű fegyelmezés alapelveit:

  1. Egyszerre kedves és határozott – tiszteletet mutat a gyermek iránt, miközben figyelembe veszi a helyzet szükségleteit.
  2. Segíti a gyermeket abban, hogy fontosnak érezze magát, és megélje az odatartozás élményét.
  3. Hosszú távon hatékony – nem csupán rövid távú engedelmességet ér el.
  4. Életre szóló szociális és életvezetési készségeket tanít.
  5. Ösztönzi a gyermeket, hogy felismerje saját képességeit, és használja személyes erejét, valamint problémamegoldó gondolkodását.

A Pozitív Fegyelmezés eszközei és koncepciója

  • Értékes közösségi és életvezetési készségeket tanít, mint például: tisztelet, együttműködés, problémamegoldás, tolerancia, harmonikus kapcsolatok kialakítása, önbizalom, valamint szerepvállalás a családban, iskolában és közösségben.
  • Az „én képes vagyok” érzésének erősítése – fejleszti az önismeretet, az autonóm gondolkodást és a konstruktív önérvényesítést.
  • Kölcsönös tisztelet – a felnőtt példamutatás révén egyensúlyt teremt a határozottság és a gyermek igényeinek figyelembevétele között.
  • A viselkedés mögötti hiedelmek feltérképezése – nem a viselkedést „javítja ki”, hanem a mögöttes motivációkat ismeri fel és segít azokat átalakítani.
  • Hatékony kommunikációs és problémamegoldó készségek fejlesztése.
  • Elismerés és ösztönzés a dicséret helyett – a fejlődésre és erőfeszítésre helyezi a hangsúlyt, így segít a gyermek belső motivációjának és tartós önbizalmának kialakításában.

Dr. Jane Nelsen „Pozitív Fegyelmezés” című könyve már magyarul is elérhető, és 22 nyelvre fordították le világszerte.