facebook youtube

Befolyásolja az agyfejlődést, ahogy a szülő beszél a gyerekkel

Befolyásolja az agyfejlődést, ahogy a szülő beszél a gyerekkel

A legtöbb szülő tudja, hogy fejleszti a gyerekeket, ha beszélünk hozzá. Egy újabb kutatás azonban megmutatta, hogy a beszéd módja az, ami meghatározza a fejlődést. A választékos szóhasználat vagy szókártyák mutogatása helyett a “fordulókban való kommunikáció”, vagyis a párbeszéd a kulcs.

Az MIT kognitív kutatói 4 és 6 év közötti gyerekeket vizsgálva kimutatták, hogy a párbeszéd megváltoztatja a gyermek agyát, serkenti az agyfejlődést és a nyelvi készségeket, a szülő iskolázottságától és szociális helyzetétől függetlenül.

“Az a lényeg, hogy ne csak beszéljünk a gyerekhez, hanem beszélgessünk vele. A párbeszédnek nagyobb a hatása annál, mint hogy a nyelvi elemek a gyerek fejébe kerüljenek.” mondta Rachel Romeo, a Harvard és az MIT PHD hallgatója, a kutatási publikáció fő szerzője.

A kutatási eredményei megváltoztatják, amit eddig a nyelvi fejlődésről gondoltunk. Egy 1995-ös tanulmány kimutatta, hogy a tehetősebb családok gyermekei mintegy 30 millióval több szót hallanak 3 éves korukig, mint a legszegényebb családokból származó gyerekek. A kutatás szerzői úgy érveltek, hogy ez a 30 milliós különbség egészen más fejlődési mederbe tereli a gyerekeket, és meghatározza a későbbi tapasztalataikat.

Ma már számtalan fejlesztő játék és applikáció próbálja kiegyenlíteni ezt a szókincsbeli különbséget már a gyermekek születésétől kezdve, azonban a szókincsbővítés nélkülözi a fejlődés egy kulcsfontosságúnak tűnő elemét: az emberi interakciót, párbeszédet. Sőt mi több, az MIT kutatása azt sugallja, hogy a szülőknek talán kevesebbet kéne beszélnie, és többet hallgatnia.

“A szavak száma egyáltalán nem számított az agyi aktivitás mérésekor. Helyette a fordulók száma volt meghatározó” – mondta Romeo.

A kutatásban résztvevő gyerekek mikrofont viseltek otthon, ami rögzített minden szót, amit kimondtak vagy hallottak. A kutatók ezután elemezték a párbeszédfordulókat, vagyis hogy hányszor vette át a szót egymástól szülő és gyerek. Azt találták, hogy a szóátvételek száma erősen korrelált a gyerekek nyelvi teszteken való eredményeivel. Emellett a több fordulóban részt vett gyerekek beszédközpontjában (Broca-területén) több agyetvékenységet mértek mesehallgatás közben. Ezek a korrelációk jóval szignifikánsabbnak mutatkoztak, mint a szavak számával való összefüggés.

“A kutatásunk igazi újdonsága, hogy ez az első bizonyíték arra, hogy a családi beszélgetések hogy serkentik az agy fejlődését. Varázslatos, ahogy a beszélgetések befolyásolni látszanak az agy biológiai növekedését” – nyilatkozta John Gabrieli, az MIT kognitív tudományok professzora és a kutatás rangidős szerzője.

A kutatás kimutatta, hogy bár a tehetősebb családokban több szó hangzott el átlagosan, a szegényebb de beszédesebb családok gyerekeinek agytevékenysége nem tért el jelentősen. E fontos kutatási eredmény alapján a tudósok bátorítják a szülőket, szociális helyzetüktől függetlenül, hogy elegyedjenek párbeszédbe a babájukkal – például felváltva adjanak hangokat és utánozzák egymás arcjátékát.

“Azért is örülünk a kutatási eredményeknek, mert úgy érezzük, hogy elég konkrét, így megvalósítható dolgot javasolhatunk.” – Mondja Gabrieli. “Ez nem jelenti azt, hogy ne jelenthetne nehézséget a nehéz anyagi körülmények között élő, alacsonyabban iskolázott családok számára.”

A szociális interakció és érzelmi kötődés szerepe a nyelvelsajátításban összecseng más, a kisbabák fejlődésére vonatkozó kutatási eredményekkel. A kisbabák azoknak a felnőtteknek az utánzásából tanulnak leginkább, akikhez a legjobban kötődnek. Ezért van az, hogy az éneklés, mondókázás és ringatás fejlesztő hatása erősebbnek mutatkozik mint a fejlesztő kütyüké. Később a gyerekek leginkább játékon keresztül tanulnak, például ha szerepjátszanak egymással vagy felnőttekkel.

A beszélgetéshez komolyabb nyelvi készségek kellenek, mint a beszéd hallgatásához és megértéséhez, vagy akár a beszédhez. AZ MIT kutatói szerint beszélgetés közben a gyerekeknek meg kell értenie a másik fél mondanivalóját és relevánsan kell reagálnia. Ez nagyban különbözik attól, amikor csak meg kell hallgatnia a felnőttet.

Roberta Golinkoff, a Delaware Egyetem professzora szerint “beszélhetünk a gyerekhez, amíg elkékül, ha nincs párbeszéd arról, ami a gyereket érdekli, akkor nem ruházzuk fel azokkal a nyelvi készségekkel, amikre szüksége van”.

Forrás: https://www.weforum.org/…/how-you-talk-to-your-child-change…

Fordította: Kepes-Végh Júlia



Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.